Közös egységátalakítás és hűtés alapjai

1. Munka, energia, lóerő, hűtőteljesítmény

1 joule (j)=1 watt (w) × 1 másodperc (s)
(1) Energiaegység:
Országos rendszer: j, kj; Brit rendszer: cal, kcal
1 j=0.2388 kal
(2) Tápegység:
Országos rendszer: w, kw; Brit rendszer: kcal/h (kilokalória)
1 kcal/h=1.163w
1 kw=860 kcal/h
Általánosan használt mértékegységek: lóerő (LE), hűtés tonna RT
1 LE=735W
1 RT=3,516 kw =3024 kcal/h

Megjegyzés: Hűtési tonna: A hűtőkapacitás angolszász egysége. Egy tonna hűtés annyi hűtés szükséges, hogy egy tonna {{0}} fokos vizet 0 fokos jéggé fagyjon le 24 órán belül.
Az Egyesült Államok 2,000 fontot (907,2 kg) használ egy tonnaként. Ezért 1 US hűtés tonna=12659 kj/h; azaz: 1 RT=3.516kw
(3) A lóerő és a hűtőteljesítmény közötti kapcsolat
Kisebb légkondicionálási projekteknél az 1 LE azt a hűtési teljesítményt jelenti, amely 735 W teljesítmény kompresszorba való beadásával állítható elő. A jelentése eltér az általános tápegységtől. Az 1 LE itt az energiahatékonysági arány alapján van kiszámítva. Japán általában úgy gondolja, hogy a klímakompresszorok átlagos energiahatékonysági aránya 3,4, a 735 W elektromos energia betáplálásával előállított hűtési kapacitás pedig 2500 W.

2. Nyomás
Az egységnyi területre kifejtett függőleges erőt nyomásnak (fizikailag nyomásnak) nevezzük. A nyomás nemzetközi mértékegysége Pascal, Pa-nak nevezik, Pa-ban kifejezve.
1 normál légköri nyomás=0,1 MPa=760mmHG higanyoszlop;
1 atmoszféra=1,03323kg/cm2. nyomás;
1MPA=10 atmoszféra nyomás=10,3323 kg/cm2;
Ez 10,332 kg/cm2 nyomásnak felel meg;
1MPa=1000000 Pa=1.00N/négyzetmilliméter=(1/9,8) kilogramm erő/négyzetmilliméter.

3. Hőmérséklet
A leggyakrabban használt hőmérők: higanyhőmérő és alkoholhőmérő. A hőmérők hőmérsékleti skálái általában a következőket tartalmazzák: Celsius-hőmérséklet-skálát, Fahrenheit-hőmérséklet-skálát (Európában és az Egyesült Államokban használják) és abszolút hőmérséklet-skálát.
1) Celsius-hőmérséklet-skála (fok): Ez egy hőmérséklet-kijelző rendszer, amely a tiszta víz fagyáspontját egy atmoszférában 0 fokként, a forráspontot pedig 100 fokként használja. A kettő 100 egyenlő részre van osztva, és mindegyik rész 1 fokra van beállítva.
2) Abszolút hőmérsékleti skála (K): A víz fagyáspontja +273,16 K, a forráspont 373,16 K, és elméletileg az a pont, ahol a molekulák hőmozgása a tárgyon belül teljesen leáll. abszolút nullaként, azaz 0 (K)).
A Celsius-hőmérséklet-skála és az abszolút hőmérsékleti skála közötti kapcsolat a következő: T=t+273.16
3) Fahrenheit hőmérsékleti skála (F fok): A víz fagyáspontja normál légköri nyomáson 32 F, a forráspont pedig 212 F. A kettő között 180 egyenlő rész van, és mindegyik rész 1 fok F. Széles körben használják az európai és amerikai országokban.
A Celsius és Fahrenheit között a következő konverziós kapcsolatok állnak fenn:
t=5(F-32)/9;
F=9t/5+32;
A képletben:
t - hőmérséklet Celsius-fokban;
F - Fahrenheit hőmérséklet;
4) Száraz izzó hőmérséklete és nedves hőmérséklet: A száraz izzó hőmérséklete egy közönséges hőmérővel mért hőmérséklet. A nedves izzó hőmérsékletét nedves ruhával tekerjük a hőmérőre. A hőmérséklet kijelzése leesik a víz elpárolgása miatt. Az ekkori hőmérsékletet nedves hőmérsékletnek nevezzük.

4. Melegítés, elpárologtatás, cseppfolyósítás
A hőátadás módjai: vezetés, konvekció és sugárzás.
Termikus konvekció: A termikus konvekció a felmelegített folyadék vagy gáz mozgása a hő átadására; Hősugárzás: A hősugárzás a hő kibocsátása és átadása infravörös sugarak formájában.
Párolgás: Az a folyamat, amelynek során az anyag folyékonyból gáz halmazállapotúvá változik. Párolgási módok: párolgás (felületi párologtatás), forralás (felületi és belső párologtatás egyszerre). Intézkedések a párolgás felgyorsítására: a hőmérséklet növelése és a felületi nyomás csökkentése.
Cseppfolyósítás: Az a folyamat, amelynek során egy anyag gáz halmazállapotból folyékony halmazállapotúvá változik. Intézkedések a cseppfolyósítás felgyorsítására: csökkentse a hőmérsékletet és növelje a nyomást.

5. Érzéki hő és látens hő
Érzékeny hő (érzékletes hűtés) terhelés: szilárd, folyékony vagy gáznemű anyag felmelegítése. Amíg alakja változatlan marad, a hő elnyelését követően az anyag hőmérséklete emelkedni fog. Az elnyelt hő mennyisége megjeleníthető a hőmérsékleten. Vagyis azt a hőt, amely nem változtatja meg az anyag alakját, de a hőmérsékletét megváltoztatja, érzékelhető hőnek nevezzük.
Lappangó hő (látens hűtés) terhelés: Folyékony víz melegítésekor a víz hőmérséklete emelkedik. Amikor eléri a forráspontot, bár folyamatosan hőt adunk hozzá, a víz hőmérséklete nem emelkedik, és a forrásponton marad. A hozzáadott hőtől a víz csak vízgőzné válik, azaz folyékonyból gáz halmazállapotúvá változik. Ezt a fajta hőt, amely nem változtatja meg az anyag hőmérsékletét, de az anyag halmazállapotában változást okoz (fázisváltozásnak is nevezik), látens hőnek nevezzük.
A teljes hő egyenlő az érzékelhető hő és a látens hő összegével: érzékelhető hő/teljes hő=SHR (érzékletes hőviszony).

6. Hűtés/hőenergia-hatékonysági arány hűtés/másodlagos hűtőközeg
Hűtőkapacitás: A hűtési kapacitás a zárt térből, helyiségből vagy területből egységnyi idő alatt elvitt teljes hőmennyiségre vonatkozik, amikor egy hűtőszekrény, például egy klímaberendezés hűtésre működik.
Fűtési teljesítmény: A fűtőteljesítmény a légkondicionáló rendszer által fűtési körülmények között vagy a melegvíz-előkészítő rendszer által egységnyi idő alatt biztosított teljes hőértékre vonatkozik, általában W és kW mértékegységben.
COP: Névleges üzemi és meghatározott feltételek mellett, amikor a klímaberendezés hőszivattyús fűtési üzemmódot végez, a fűtőteljesítmény és az effektív bemeneti teljesítmény aránya W/W-ban van kifejezve.
EER: Névleges üzemi és meghatározott feltételek mellett, amikor a klímaberendezés hűtési műveletet végez, a hűtőteljesítmény és a tényleges bemeneti teljesítmény aránya W/W-ban van kifejezve.
Hűtőközeg: A hűtőközeg, más néven hűtőközeg, hűtőközeg és hűtőközeg, a különböző hőmotorokban az energiaátalakítás befejezéséhez használt közeg. Ezek az anyagok gyakran reverzibilis fázisváltozásokon mennek keresztül (például gáz-folyadék fázisváltozásokon), hogy növeljék a teljesítményt. Ilyen például a gőz a gőzgépekben, a hűtőközeg a hűtőszekrényekben stb. Amikor egy általános gőzgép működik, felszabadítja a gőz hőenergiáját, és mechanikai energiává alakítja, hogy hajtóerőt hozzon létre; míg a hűtőben lévő hűtőközeg hőátadásra szolgál alacsony hőmérsékletről magas hőmérsékletre.
Másodlagos hűtőközeg: A másodlagos hűtőközeg egy közbenső hűtőközeg, amely befejezi a hő átadását a hűtött rendszerből (tárgyból vagy térből) a hűtőközegbe egy közvetett hűtésű hűtőberendezésben. [1] Ezt a közbenső hűtőközeget második hűtőközegnek is nevezik. A klímatechnikában, az ipari termelésben és a tudományos kísérletekben gyakran alkalmaznak hűtőberendezéseket a hűtendő tárgy közvetett hűtésére, vagy a hűtőberendezés által termelt hidegenergia nagy távolságra történő szállítására. Ebben az esetben egy köztes anyagot kell lehűteni az elpárologtatóban. Ezután használja a hűtendő tárgy hűtésére. Ezt a köztes anyagot sóoldatnak nevezik.

7. Telítési hőmérséklet és telítési nyomás
Telítési hőmérséklet: Adott nyomáson az a hőmérséklet, amely megfelel annak, amikor a gáz- és folyadékfázis eléri a telítettséget. A telítési hőmérsékletet a nyomása határozza meg. Minél nagyobb a nyomás, annál magasabb a telítési hőmérséklet, és fordítva. Amikor egy anyag bizonyos nyomáson eléri a telítettséget, mindig egy bizonyos telítési hőmérsékleten van.
Telítési nyomás: Adott hőmérsékleten az a nyomás, amely megfelel annak, amikor a gáz- és folyadékfázis eléri a telített állapotot. A hőmérséklettől függ. Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a telítési nyomás, és fordítva. Amikor egy anyag egy bizonyos hőmérsékleten telített állapotba kerül, mindig egy bizonyos telítési nyomáson van.
A telítési hőmérséklet és a telítési nyomás alkalmazása A hűtőberendezésekben a telítési hőmérséklet és a hűtőközeg telítési nyomása közötti egy az egyhez való megfelelést gyakran használják a hőmérséklet beállítására a nyomás beállításával.
Telített folyadék: Olyan folyadék, amelynek hőmérséklete megegyezik a megfelelő telítési hőmérséklettel azon a nyomáson, amelynek ki van téve.
Telített gőz: „száraz gőz” néven is ismert, a hőmérséklet megegyezik a nyomás alatti telítési hőmérsékletnek megfelelő gőzzel.
Telített gőznyomás: Az a nyomás, amelyen a telített gőz egyensúlyban van a folyadékkal.
Túltelítettség: szubegyensúlyi állapot. Ebben az állapotban a gőz nyomása nagyobb, mint a megfelelő hőmérsékleten a telítési nyomás.
Túltelített gőz: Szubegyensúlyi állapotban lévő gőz. Nyomása nagyobb, mint a megfelelő hőmérsékleten a telítési nyomás.
Túlhevítés: A gőz melegítésének folyamata a megfelelő nyomáson a telítési hőmérsékletnél magasabb hőmérsékletre.
Túlhevített gőz: Olyan gőz, amelynek hőmérséklete magasabb, mint a nyomásának megfelelő telítési hőmérséklet.
Túlhevítés: a túlhevített gőz hőmérséklete és a telítési hőmérséklete közötti különbség.
Túlhűtés: Az a folyamat, amely során a folyadékot a megfelelő nyomáson a telítési hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletre hűtik le.
Túlhűtött folyadék: Olyan folyadék, amelynek hőmérséklete alacsonyabb, mint a nyomásának megfelelő telítési hőmérséklet. A túlhűtött folyadék hőmérséklete és a telített folyadék hőmérséklete közötti különbséget "túlhűtésnek" nevezzük. Gyakran használják a hűtőberendezésekben.

8. Páratartalom és nyomás
Abszolút páratartalom: Az egységnyi levegőtérfogatban lévő vízgőz mennyisége.
Relatív páratartalom: Egy bizonyos hőmérsékleten a levegőben lévő tényleges vízgőz mennyiségének (tömegre vonatkoztatva) aránya az adott hőmérsékleten a levegőben eltartható vízgőz mennyiségéhez.
Statikus nyomás: A csőfalba ütköző levegőmolekulák szabálytalan mozgása miatt keletkező nyomást statikus nyomásnak nevezzük. A statikus nyomást, amelynek nullapontja a légköri nyomás, relatív statikus nyomásnak nevezzük. A légkondicionálókban lévő levegő statikus nyomása a relatív statikus nyomásra utal. A statikus nyomás pozitív, ha magasabb a légköri nyomásnál, és negatív, ha alacsonyabb a légköri nyomásnál.
Dinamikus nyomás: a levegő áramlása során keletkező nyomásra utal. Amíg a levegő a légcsatornában áramlik, addig lesz egy bizonyos dinamikus nyomás, és ennek értéke mindig pozitív lesz.
Teljes nyomás: A teljes nyomás a statikus nyomás és a dinamikus nyomás algebrai összege.

9. Kidolgozottság/komfort klímaberendezés
Komfort légkondicionálás: A beltéri személyzetet célozva kényelmes munka- vagy lakókörnyezet kialakítása a munka hatékonyságának javítása vagy a jó egészségi szint megőrzése érdekében. Ilyen például a klímaberendezések lakóházakban, irodákban, színházakban és áruházakban.
Folyamatlégkondicionálás: A cél a gyártási folyamat és a tudományos kutatás igényeinek kielégítése. Jelenleg a légkondicionáló kialakítása elsősorban a folyamatkövetelmények biztosítására irányul, és a beltéri személyzet kényelme másodlagos. Légkondicionálás számítógéptermekben, telefonközpontokban, precíziós elektronikai műhelyekben és néhány speciális laboratóriumban, múzeumban stb.